Rólam
" - Bicskát is kaptam, nézze.
Matula megállt, és komolyan szemlélte a kést. Kinyitotta, becsattintotta, élét a körmén kipróbálta.
- Nagyobb is lehetne, ámbár a vasát acélnak nézem. Majd leviszem a műhelybe köszörülni. A bognár nagyon érti.
- Én azt hittem: elég éles...- Ez? - és Matula mosolygott. - Ez? A meleg vizet se viszi el.- És ha elvágom a kezem?- Elvágja? Minek vágja el... vigyázzon, akinek esze van. Vagy kés, vagy nem kés. Akár nyúzni kell, akár halat bontani vagy faragni valamit, csakis éles bicsakkal lehet, nem valami kusztorával."
( Fekete István: Tüskevár )
... gyermekkorom óta szeretem a késeket. Számomra mindig az állandóságot, az erőt, a nemességet, a korfüggetlen minőséget jelentik. Úgy gondolom, hogy a kés az egyetlen tárgy, ami képes ellenállni korunk "vedd és dobd el" szemléletének. Egy jó kés vagy bicska mindenkinek kell, de igényli a törődést. Hadd legyek Matula bognárja, hadd segítsek a régi fényt - és élt - visszaadni!